Hamarosan kezdődik, idén decemberre ígérik az OpenCL nyitását. Öröm és boldogság, ezt érdemes lesz követni.

Miről van szó?

Az OpenGL ugyanannak a Khronos csoportnak a neves terméke, és bár ellentmondó hírek jöttek a friss verzió fogadtatásáról, az OpenGL fundamentumához nem fér kétség, rendes ipari szabvány 3D grafikában. Ez pontosan az az alaposság, magabiztosság és piaci napi harcokon felül állóság, amire az OpenCL által érintett területnek szüksége van.

Vannak ugye a videókártyák. Ezen post írásakor már évek óta adott egy trend a videókártya architektúrákban, ami például az NVidiánál a 8000-es szériával indult, és aminek a lényege, hogy nem bedrótozott shader vagy textúrázó van a kártyán, hanem sok mindentudó kisproci. Ha az egyik alkalmazásnak sok shader kell, de alig kell textúrázó, akkor úgy programozza fel, egyébként akár fordítva.

Na most ez ugye örömteli, mert az ember azonnal neki akar állni ezeket megprogramozni valami egészen más célból, mondjuk képelemzés, hangelemzés, neuronhálózat, kódtörés, és hasonló számításigényes feladatokhoz. Ehhez az NVidia adta a CUDA-t, az ATI a CTM-et, majd a CAL-t. És most (kanyar vissza a főtémához) komoly esély van arra, hogy ugyanaz a dolog mindkettőn elmenjen. Ez lenne az OpenCL.

Ez azt jelenti, hogy néhány héttel a végleges megjelenés után lesz gyártófüggetlen hardvergyorsított fizikai szimuláció engine játékokhoz. Ez azt is jelenti, hogy mivel ma már csak elvétve lehet kapni videókártyát, ami nem általános GPU-val felszerelt, akár tetszőleges program nekiállhat használni a videókártyát! Tömörítés, codec, képfeldolgozás, stb.

És ez mitől kunszt? Attól, hogy jelenleg a videókártyák számítási teljesítménye kizárólag a számításhoz felhasználható utasításkészlet választékában maradnak el a CPU-któl, minden másban jobbak már, nyers sebességben egy csúcsvideókártya akár húszszor (!) gyorsabb lehet a processzornál. Ennek csak az a feltétele, hogy a problémának legyen jól párhuzamosítható (akár 800 szál fut a videókártyán) megoldása, amiben lehetőleg elemenként nincs elágazás, és többet kell összeadni-kivonni, mint kommunikálni a többi hardverrel. És hát ilyen minden sok-adat-kevés-változatosság probléma, mint a képfeldolgozók meg a kódtörők.

Azt jóslom, hogy 2009-ben a hardcore gamer arcokon kívül a hekkertársadalom is rajta fogja tartani a szemét a videókártya piacon, éppúgy, mint a csóró, szuperszámítógépetlen hazai kutatótársadalom. Itt vannak a teraflopok.